Rólam
Hol futballoztam, mettől - meddig?
30 évet átölelő labdarúgói pályám:
- 1967 - Jászjákóhalma (Megye I. osztályban korengedéllyel)
- 18 évesen a katonaságot követően a Szolnoki Kilián FSE (NB3)
- 1974 - Békéscsaba Előre NB1 (2 évig)
- 1977 - Jászberényi Vasas Megye1 (2 év)
- 1979 - Békéscsabai TASK (NB2) (1 év)
- 1980 - Füzesgyarmat Megye1 - NB3 (3 év)
- 1983 - Szeged Délép NB3 (2 év)
- 1985 - Lajosmizse NB3 (1 év)
- 1986 - Kecskemét TE NB3 (1 év)
- 1987 - Szeged Dózsa NB3 (2 év)
- 1990 - Mórahalom Megye1 (3 év)
- 1992 - Jánoshalma NB3
- Izsák Megye1
- Móravárosi Kinizsi Megye1
- Üllés Megye1
- Ruzsa Megye1
- Ferencszállás Megye1 - Játékosedző
- Kiskundorozsma NB3 - Játékosedző
(Vágó Attila felkérésére, hogy tapasztalatommal segítsek be, aminek következményeként Kiskundorozsma bennmaradt az NB3-ban)
Ezt követően Mórahalomra szerződtem edzőnek, ahol a téli szezonban 6 ponttal álló csapat a csoportban való bennmaradást tűzte ki célul, a 18 csapatos bajnokság végén a 12. helyen végeztünk, amivel teljesítettük a célt.
1996-1997 Szatymazhoz kerültem játékosedzőként, majd egy fontos mérföldkő következett.
Egy fontos mérföldkő
1997-ben feljöttem Budapestre Laci fiammal - akit a tehetsége az MTK-hoz sodort - itt első évben edzőként segítettem a korosztályos csapatokat, majd sikeres masszőri vizsgát téve a következő évektől masszőrként végeztem a feladatomat, miközben félig szülői - félig szakmai szemmel követtem fiam fejlődését.
1998-tól az MTK mellett elláttam a válogatott utánpótlás csapatok masszőri feladatait, amit 2010-ig megbízási szerződéssel végeztem, onnantól pedig főállásban.
2013-ban Egervári Sándor kinevezett az A válogatott csapat szerelés felelős posztjára, amit azóta is töretlen lelkesedéssel és alázattal végzek.
Szövetségi kapitányok, akikkel együtt dolgoztam:
- Egervári Sándor
- Csábi József
- Pintér Attila
- Dárdai Pál
- Bernd Storck
- George Leekens
- Marco Rossi
Amire büszke vagyok
- Fiatal koromban Sebes Gusztávval tölthettem a Dél-Magyarország válogatottal a tatai edzőtábort.
- 1975-ben a Békéscsaba színeiben, NB1-es bajnokságban pályára léptem az Újpesti Dózsa ellen, ahol többek közt Bene Ferenc, Dunai Antal és Juhász Péter legendákkal szemben játszottunk egy igazán szoros meccset.
- 2013-ban bekerültem a Magyar válogatott felnőtt csapatához, ami a hazai futball csúcsa.
- 2015-ben drámai pótselejtezőn legyőzve Romániát, stábtagként részt vettem 2016-ban a Futsal EB-n Szerbiában.
- 2016 nyarán 44 év szünet után nemcsak kijutottunk az EB-re, hanem ott egy nagyon szép menetelést és küzdést bemutatva csoportelsőként hoztunk focilázat az országba.
Gondolatok
Számomra óriási megtiszteltetés és elismerés, hogy munkámra a mai napig aktív nyugdíjasként is számítanak. Hatalmas vágyam még, hogy jövőre a részben hazai rendezésű EB-n az új Puskásban segíthessem a csapatot, és bízom benne, hogy újra olyan örömet tudunk okozni a szurkolóknak, mint 4 évvel ezelőtt.
Hálás vagyok amiért a jóisten a labdarúgás felé terelte az utamat, ez egy életen át tartó szerelem. Szerencsés vagyok amiatt, hogy nagyon sok remek embert ismertem meg ezen hivatásomon keresztül, akik közül sokat barátomnak mondhatok.
Köszönettel tartozom a családomon kívül nekik is, hiszen nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ide juthattam. Ez a lista hosszú, de külön kiemelném Bíró Pista bácsit és Hegyi Laci bácsit, akik Jászjákóhalmán az egyéni képzésekkel segítették a játékos karrierem, valamint Szegedi Kálmán sportkör elnök urat, akinek anno maximálisan a támogatását élvezhettem, hogy csak a játékkal kelljen foglalkoznom.
Üzenetem
Ha egy kis szakmai üzenetet átadhatok az ifjúságnak, az talán az lenne, hogy ne azzal foglalkozz, hogy most melyik csapatban játszol, hanem hogy ott tedd meg a tőled telhető legtöbbet. Hiszen egy megyei bajnokságból a megyei válogatón át könnyen ívelhet szép nagyot az a karrier. De ez csak akkor működik, ha a pillanatnyi kudarcok ellenére is ezt elhivatottsággal és még inkább alázattal teszi az ember napról napra.
